2009. november 23., hétfő

Csodálatos Versailles-i karácsony

Karácsonyi díszbe öltöztették Versailles-t!



Titkon megsúgom, már vártam! Hetekkel ezelőtt érkezett a gondolat: "mikor öltözik Versailles karácsonyi ragyogásba?" emlékezvén a tavalyi ékszerdobozra...már akkor is tetszett a csinos kis üzletekkel teli utcácska ahol mi lakunk.
Ez egy pici utca, sajátos hangulattal, és így a karácsonyt várva szinte minden üzlet hatalmas masnira emlékeztető díszeket kap a bejárata fölé, karácsonyfákat helyeznek el a járdákon, és fent a házak közé fényesen világító díszek, csillagok kerülnek.

Azt hiszem ez nem minden napi Magyarországon, legalábbis Fóton nem.
Ami azt illeti örülhetünk, hogy útvilágítás van, már ahol van!
A tavalyi karácsonyi díszítésről inkább nem is tennék említést, szörnyű volt. Sajnálatos, hogy ez így van, a Budapesttől alig 20km-re eső, évek óta városnak "kikiáltott" Fóton :(
Na, de maradjunk még itt egy kicsit Franciaországban, mert itt nincs hiány a díszítésből :)



Biztosan kiderült, hogy imádom a karácsonyt és a rá való készülődéssel járó izgalmakat, fényeket, illatokat, díszeket...
Aki ismer, az tudja, hogy tavaly december 02.-án pompába öltöztettem otthon a lakásom, felállítottam a karácsonyfát, apró izzósort tettem az ablakokba és arany angyalokat, csillagokat lógattam alája, melyeket a fűtés felfelé szálló meleg levegője ringatott lágyan...mintha repültek volna.
Mostanra az is kiderült, neked kedves olvasóm, hogy a képzeletvilágom határtalan, és ismét: Imádom a karácsonyt! Melyik nő ne szeretné ezt a vágyakozással teli időszakot, mikor minden a csinosításról, díszítésről és a család összehozásáról szól!?


Igaz a díszítés, készülődés, lakás bearanyozása, sütik sütése és koszorú készítése idén elmarad, ugyan is költözünk haza, és varázslás helyett most dobozokba pakolás, szortírozás lesz.
Ebből kifolyólag épp beesünk majd a fa alá Magyarországon, szó szerint haza esünk és mi leszünk az ajándék mindenkinek :)

Addig is még van nem egészen 4hetünk, ezt kihasználom és igazán élvezem azt ami van, elmerülök a Versailles-i pompában, Párizs karácsonyi fényeiben és vásáraiban, amit szintén nagyon várok!

2009. november 3., kedd

Ősz Versailles-ban


Sokszor átsétálok a helyi parkon, és mindig rácsodálkozom a szépségére, ha az idő is úgy kedvez, akkor leülök egy padra és órákig merengek, figyelem és gyönyörködöm a természetben, a hancúrozó gyerekekben és a boldog családokat, szerelmes párokat lesem.

Tegnap is épp arra jártam és figyelmemet megragadta egy két színpompás, ámbár már igen csak ritka lombozatú facsoport, alattuk a vastagon heverő színes levél szőnyeggel.
Rögtön úgy éreztem, hogy amilyen gyorsan csak lehet vissza kell majd térnem és megörökítenem ezt a szépséget.



Minden évszakot szeretek, mindnek megvan a hangulata és külön külön más-más érzéseket keltenek bennem.
Mindben ott van a csodálatos kezdet, az öröm és az élvezet, majd lassan átfordul a középrészbe mikor már érezzük, hogy innen közelítünk a végéhez, de mégis tudjuk, hogy ez, az új születése is lesz egyben.
Csodálatos körforgás, születés és elmúlás, egy újabb évszak születése a régiből.



Az ősz mindig megigéz és magával ragad, hogy micsoda színpompába tudja burkolni a tájat, a folyamatos levélhullástól pedig úgy érzem magam mintha egyszeriben minden lehetséges lenne, mosolyt csal az arcomra és csípősen megérinti azt, miközben sétálok a lábam alatt susogó, harmattól fénylő avarban...